RÉDICS 2011. december 17. délelőtt 10 órától ADVENTI KÉZMŰVES VÁSÁR Térségi kreatív kézművesek és iparművészek alkotásai Csak saját kézzel készítet egyedi termékek GYEREKEKNEK KREATÍV MŰHELY A jó hangulatért és, hogy ne fázzunk meg a nagy hidegben, karácsonyi forralt bor, a gyerekeknek fűszeres, forró almatea. KARÁCSONYI MŰSOR ÉS AJÁNDÉK!!! Hogy kerültek a díszek a karácsonyfára? A Tündér miként talált rájuk? Mindez kiderül a Nagymama meséjéből és a Rédicsi Színjátszók, valamint ügyes gyerkőcök vidám, zenés, karácsonyi műsorából. 2011. december 17-én, délután 17:30-kor a Művelődési Ház Színháztermében. MINDENKIT SOK SZERETETTEL VÁRUNK!!!

Karácsonyfácskák

Íme a kis karácsonyfák. Gyönggyel, flitterrel, szalagokkal díszítve. Nekem nagyon tetszenek....remélem, másnak is.

Megint elhanyagoltam a blogom...

Szégyenlem is magam miatta nagyon. Pedig sok mindent csináltam, sok minden történt.

Most már készülök a karácsonyra és az azt megelőző vásárokra. Novemberben Lendván, Szlovéniában, decemberben Zalaegerszegen.

No meg, ami nekem a legfontosabb, itt a kisfalunkban én is csinálok egy adventi kézműves vásárt! Azt hiszem, ezt várom a legjobban. Gondolom, ez érthető.

Sok más kézművessel ismerkedtem meg és kerültem barátságba ezeken a vásárokon. Arra gondoltam, ha vége a nyárnak és nincsenek már ilyen lehetőségek, akkor majd csinálok. Akár hagyományteremtő is lehetne, ha sikere lesz, miért is ne?

Már csináltam sok levendulazsákot, illetve szíveket. Romantikusat, counzry stílusút, lilát, festettet.

Aztán kis filc-karácsonyfákat. Tenyérnyiek. Ajándékba is jó, lakásdísznek is, de akár a fára is.

Párnák

Látom a facebook már megelőzött. tegnap készült el két új párnám. Az egyik, az egyiptomi mintás már készülget egy ideje....úgy 2 éve. Most vettem egy nagy levegőt és befejeztem.

A levendulás párna is hozzá készült, illetve egy helyre került mindkettő. A barátnőm, akinek csináltam őket, nem tud aludni, azért gondoltam neki azt a levendulás párnát. Beletöltöttem egy kis zacskóban levendulát és belevarrtam a párnába. Isteni az illata.

Ma én is learatom a levenduláimat, még nincs sok, mert ezeket idén ültettem, sőt az is csoda, hogy egyáltalán virágoztak már.

Nem is tudom van-e ennél egyszerűbb, szebb, értékesebb virág! Számomra nincs, az biztos.

Varrok most mást is. egy liba készül, szintén rendelésre, egy Mártonn nevű kisfiúnak. Találó ajándék! Remélem jó lesz! Bízom benne.

Mackó....♥♥♥

Ez is egy szerelem, a Macika. Annyira édes lett, de csak pár órát volt az enyém, már meg is vették. Új gazdája van és miután ajándékba vitték, nem tudom, hogy ki az. Remélem, megszereti és vigyáz rá! ...mert ő egy nagyon széplelkű kismackó, szeretetre van szüksége!

Annyi minden...........

.......történik. Annyira megy az idő. Tudom, régen nem jártam itt.

Eljött a nyár és a nyárral a vásárok, búcsúk. Most először merészkedtem ki és meg kell mondanom, nagyon élvezem. Viszem a levendulazsákjaimat, az állatkáimat. A pénz az inkább a csillámtetkózásból van, de az öröm az, amikor valaki beleszagol egy zsákocskámba és utána megveszi, hazaviszi.

Én mindegyikbe beleszeretek, a figurákba ugyanúgy, de mégis jó, mikor el tudok adni pár darabot.

Most már variálom őket, hogy ne legyen unalmas.

Ez a levendula, nagyon hálás minta és szemet gyönyörködtető. Remélem, másnak is tetszik.

Bútorok.....

....nagyon szeretem az öreg bútorokat, mert olyanok, mintha élnének. Van köztük jópár, ami szegény elég betegne, lepusztultnak tűnik, mégsincs szívem kidobni. Inkább meggyógyítom, új életet lehelek bele. Már itt állnak sorban, kezelésre várva. Ahogy jó idő lesz, nekiállok.....addig is megmutatom az első asztalomat, amit rendbeszedtem. Persze ezt is olyan "Doxis" módon........dekupázzsal, mert az a legkreatívabb ebben a témában. Meg nem is bonyolult, leszámítva a régi festék lecsiszolását, a hibák kijavítását, eltűntetését.

Ez még a nagyapámék asztala volt és valamiért nagyon vonzódom a kerek asztalokhoz. Most így rendbeszedve, a teraszon használjuk.

Az első "állatom"

Ez a kis Tacsika volt....ő még elég bénácskára sikerült.

A Csiga-biga

Vagy ahogy a kisfiam hívta pici korában: Bigaga...

A varrás....

Mint már írtam, sosem tanultam varrni, nem is igazán tudok....a szabásminta számomra valami titokzatos világ, ahová én nem juthatok be.

Mostanában mégis nagy örömet okoz, mikor egy-egy "mű" kikerül a talpaim alól.....illetve a varrógépem talpai alól.

Nagyon szeretem ezeket a kedves állatkákat csinálni, mert ők szinte életre kelnek.

Már csináltam párat, most bemutatom őket.

A legnagyobb kedvencem, Brekusz.

Friss macskák

Varrni is szoktam....ilyesmiket. Érdekes, hogy bár sosem tanultam varrni - meg nem is igazán tudok - de annak idején, mikor a két nagyfiam még picike volt, akkor abból éltem, hogy varrtam......most meg megint.....furi, nem? :))

Ez a puha-cicus meg, a tavaszt várja....no, meg egy új gazdit!!!!

A legfrissebb....

....művek. Gondoltam a Sándorokat és Józsefeket úgyis állandóan azért piszkáljuk, hogy hozzanak jó nagy zsák meleget.....hoznák is ők, ha lenne zsákjuk!!......de általában nincs nekik. Én most csináltam.

De akkor most nincs kifogás, ugye?????

Párnák

Afrikai párna

Textil-festés

Igazából az egész kreatívkodásom, ezzel kezdődött...már vagy 20 éve. El sem hiszem. Akkor még csak azért vettem meg az első üveg festékeket, mert sálat akartam csinálni. Gyártottam is utána a sálakat dögivel, de mindet elajándékoztam. Aztán valahogy megpihentek a festékek, ott figyeltek a fiók mélyén. Tavaly vettem elő őket újra, kb. 10-12 év után. Csodálatos módon semmi bajuk nem volt, még most is azokkal festek. Hiába a minőség!! ....és akkor ez itt a reklám helye: a legjobb textilfesték, a Marabu.

Tavaly párnákat festettem, díszpárnákat....persze azok is arra a sorsra jutottak, mint a kendők. Ajándékba.

Amiket most csinálok, azok már nem képezik ajándék tárgyát!!! Kicsit drága hobbi lenne ez is, a varrás is és a decupázs is.

Amiket csinálok, azok már mennek a meskára, no meg nyáron nekiindulok a vásároknak, búcsúknak. Hátha......

Lélek-ládikó

Mondják, hogy a tárgyaknak lelkük van.....lelkem nekem is van és van, hogy belecsempészem egy-egy tárgyba.

Történt ez pont egy éve, hogy így jártam. Egy (akkor még) nagyon kedves barátnőmnek csináltam születésnapi ajándékot. Olvastam egy könyvében, hogy valamikor volt neki egy igazi tulipános ládája, amit elvettek tőle akkor, amikor a fél életétől is megszabadították. Ez a tulipános láda megfogott....az eredetit ugyan nem tudtam neki visszaadni, de gondoltam kap tőlem egy másikat, mintegy mementóként.

Izgatottan kerestem a megfelelő technikát, ládát és tulipánt. Találtam ládácskát (ne gondoljatok semmi nagy dologra, csak egy kis, íves tetejű, asztalra helyezhető faládika volt, de pontosan adta magát ahhoz, hogy emlékeket, életeket és lelkeket tároljanak benne), akkor már tudtam a technikát (decoupage). Elmentem szalvétát vadászni és egy nagyon szépséges tulipános szalvétára leltem. Soha még ilyen izgatottan nem kezdtem "alkotásba"....tudtam, gyönyörűnek kell lennie, mert nagyon komoly érzést kell közvetítenie.

Beletettem mindent, a szeretetemet, a tiszteletemet, a szívemet, a lelkemet. Úgy gondolom, ebben a műfajban az egyik legjobb kreálmányom lett.

Mikor az ajándékot átadtam, láttam az ajándékozott arcán, hogy bizony, beletaláltam. Nagyon tetszett neki....és akkor még úgy gondoltam, a legjobb helyre került.

Sajnos alig több, mint fél év múlva, elszakadt valami.....meghalt egy barátság - mai napig nem tudom miért - újabb strigulát kellett húznom, az engem átverő emberek névsorához....de a lelkem a ládikáért fájt nagyon és fáj azóta is. Benne maradt valami, amit beletettem és nem kaptam vissza......és ez nagyon fáj. Nem kézzelfogható, mint általában azok a veszteségek, amik a legnagyobb traumát okozzák az embernek. Az, ugyan csak egy értéktelen faládika, más talán meg sem érti, miért sírok érte ennyire. De abban a ládikában volt az őszinte, önzetlen barátságom, amit kidobtak belőle....és azóta, tudom, hallom, hogy a ládám is sír.

Másik project

Valaki megkért, csináljak olyan levendulazsákot, amin magyaros jellegű, kifejezetten piros színű virág van....ezt sikerült összehoznom. Ha nem lenne felismerhető, ez egy pipacs. Más kérdés, hogy az illető azóta sem jelentkezett....c'est la vie!....miért is gondoltam, hogy jobbá vált ez a világ.........

Ez a fahéjas zsákocska.

Másfajta zsákok....

Azért nem kizárólag levendula illatú zsákokat csináltam ám!!

Karácsonyra pl. adventi illatú szívecskéket varrtam.

De készült (szintén kézi festésű) fahéj-zsák is, meg csak úgy illatos szívecskék.

Rájöttem, hogy pl. az autóba nagyon jók ezek illatosítónak. Ha az illat kezd "elmúlni", csak kinyitom a zsákocska száját és belecsepegtetek pár csepp friss illatot!

Levendula

Ha már levendula, indítok azzal....nagyon szeretem a színét, formáját, illatát. Egyszerűen tökéletes.

Ennek tiszteletére csináltam levendula-zsákot. Kézzel festettem a mintát, molinó zsákocskára. Természetesen a díszítés is lila.....organza, szalag, különböző árnyalatokban.

A zsákocskába levendulavirág került ( a saját termesztésű sajnos elfogyott, de a következő termésig, tihanyit használok) némi levendulaolaj és egy kis vatelin.

Ha kedved lenne megvásárolni, megteheted Meska-boltomban.

http://www.meska.hu/ doxikri boltja